Kreativitás home office-ban

2020 egyik legfontosabb munkaerőpiaci  jelensége a home office-ra való tömeges átállás volt. Ami elsőre kényszermegoldásnak tűnt, sokak szerint  olyan jól vizsgázott, hogy számos cég a pandémia várható vége után is rendszerben kívánja tartani az otthonról történő munkavégzést. A home office elterjedése korábban kevéssé vizsgált kérdéseket vetett fel a szervezetek számára. Milyen hatással van a home office az alkalmazottak pszichés egészségére, hatékonyságára, motivációjára, együttműködésére, kreativitására? Cikkünkben az utolsó témakört járjuk körbe.

Kreativitás a versenyszférában

A kreativitás a rengeteg célirányos kutatás ellenére máig nem pontosan meghatározott fogalom. Nagyon egyszerűen az új, innovatív ötletek és nézőpontok létrehozatalának; a meglévő források újszerű felhasználásának; és a korábbi gondolkodási sémákból való kitörés képességként lehetne jellemezni. J.P Guliford, a kreativitás kutatásának egyik atyja, a konvergens és divergens gondolkodásról írt. A konvergens gondolkodás egy feladat megoldásának logikus, hatékony, lineárisan haladó módja, a divergens gondolkodás pedig a kreatív, újító, több szempontot figyelembe vevő folyamat. Az ember mindkét gondolkodási képességgel rendelkezik, azonban a mértékük egyénenként változó, befolyásolja az oktatás és környezet, valamint felnőttkorban egyre inkább a konvergens gondolkodás lesz a domináns a divergens rovására. Vagyis: egyre inkább veszítünk kreativitásunkból. Ez a folyamat azonban nem törvényszerű, ha odafigyelünk kreativitásunk megfelelő téringezésére, akkor elkerülhető a csökkenés. Számos művésznél megfigyelhető (például Claude Monet) hogy idősebb korukban is meghatározó műveket alkottak.

A kreativitás rendkívül fontos tulajdonság a szervezetek számára is, hiszen az innováció az, ami a konkurensekkel szemben folyamatos versenyelőnyt biztosíthat.

A kreatív ötletek figyelemfelkeltő és újító termékeket szülhetnek, látszólag leküzdhetetlen akadályokat vághatnak át, könnyebbé és hatékonyabbá tehetik a munkát. A munkavállalók kreativitásának ápolása és fejlesztése ezért minden szervezet kifejezett érdeke.

A kreativitást támogató munkahelyi környezet

Kutatások alapján a kreativitást támogató munkahelyi környezetnek meghatározott jellemzői vannak. A tág, levegős, világos terek, a világos színek, a kellemes hőmérséklet, a munkakörnyezet személyre szabásának, egyéni berendezésének lehetősége, a zaj, tömeg és a gondolkodást folyamatosan megzavaró ingerek (például telefoncsörgés, ellenőrzések) csökkentése mind pozitív hatással vannak a kreativitásra. Az új ötletek forrása nagyon gyakran információcseréből, eltérő szempontok összeadásából származik, így az alkalmazottak közti informális kapcsolódásra használható tér biztosítása is növelheti szervezet kreatív kapcitását.

A vállalati kultúra ezenfelül a pozitív visszajelzéssel, elfogadó légkörrel és az egyéni kezdeményezések támogatásával tud hozzájárulni az alkalmazottak kreativitásának növeléséhez és kifejezéséhez.

A kreativitást növeli a szabadság, biztonság és kontroll érzése, a szorongás és félelem pedig csökkenti. Fontos leszögezni, hogy az alkalmazottaknak nem elég kreatívnak lenni, de lehetőséget is kell kapniuk, hogy újító gondolataikat bemutathassák! A monoton, unalmas munka is nagyban hozzájárulhat a kreativitás szintjének csökkenéséhez, de a váltakozó feladatok és  kihívások azonban segíthetnek szinten tartani . A kihívások azonban addig segítenek, amíg nem haladják meg a személy képességeit. Ha igen, az szorongást okozva, ezzel ismét a kreatív ötletek visszaszorulásához vezetve. Amennyiben a személy képességeinek megfelelő szintű kihívásokat teljesít sikeresen, akkor a Csíkszentmihályi Mihály nevével fémjelzett flow állapotába kerülhet, ami szintén a kreatív ötletek sokasodását vonhatja magával.

Kreativitás home office-ban

A home office-hoz kapcsolódó egyik leggyakoribb munkáltatói előítélet, hogy az alkalmazottak kevésbé fognak hatékonyan dolgozni. Azonban amennyiben a fentebb felsorolt, kreatív gondolkodást elősegítő tényezők otthon is megvalósíthatók, a kreativitásnak nem szab határt a home office, sőt, még javíthatja is azt. Valószínűleg otthonunkat kellemesebbnek és biztonságosabbnak érezzük mint az irodát, munkakörnyezetünk személyre szabhatóbb. Egyes kutatások szerint a „struktúra megöli a kreativitást”, vagyis ha erősen meghatározott keretek közt dolgozunk, akkor inkább a konvergens gondolkodást használjuk. A home office gyakran lazább szabályai segíthetnek kitörni az irodai, merevebb struktúrák keretei közül, így hozzájárulva kreatív, divergens gondolkodáshoz. A környezeti hatások mellett a személyiséget is fontos figyelembe venni. Home office-ban elsősorban az introvertáltak válhatnak kreatívabbá, mivel figyelmüket nem merítik le a folyamatos ingerek és jobban el tudnak mélyülni gondolataikban. Azonban az extrovertáltak számára a home office akár kreatív potenciáljuk csökkenését is jelentheti. Könnyebben unatkozhatnak, csökken a szociális interakcióik száma, elszigetelve érezhetik magukat, és nem részesülnek abból a pezsgésből, amely figyelmüket a megfelelő aktiváltsági szinten tartja. A kreatív gondolkodás szintje egyénenként is váltakozva ingadozik a nap folyamán. Amennyiben home officeban szabadabban tudjuk alakítani a napi rutinunkat, könnyebben megtalálhatjuk inspirált időszakainkat a nap folyamán, és ekkora időzíthetjük divergens gondolkodást igénylő feladatainkat. Egy irodában ez kevésbé lenne lehetséges.

Összefoglalás

Nem lehet egyhangúlag kijelenteni, hogy a home office munkarend pozitív, vagy negatív hatást fejtene ki a kreativitásra. Amennyiben otthonunkban jobban megvalósíthatók a kreativitást támogató környezet elemei mint a munkahelyen, növekedést is tapasztalhatunk, valamint az introvertált személyeknek is előnyt jelenthet a home office kreativitás szempontjából. Ezzel szemben az extrovertáltaknak, valamint azoknak, akik otthonában kevésbé teremthetők meg ezen feltételek, és a munkahelyinél több a zavaró tényező, csökkentheti a kreatív kapacitását a home office. Így a home office-ba való elhelyezés lehetőségénél érdemes a munkavállalók személyes véleményét és teljesítményét is figyelembe venni a munkáltatónak, hogy mindenki megtalálhassa a számára optimális körülményeket biztosító munkakörnyezetet.

Írta: Parák András, pszichológus, coach, PhD hallgató